A lamella már ciki? Mi lesz a falpanelekkel?

A belsőépítészetben időről időre feltűnik egy-egy dekorációs elem, ami néhány hónap alatt szinte minden térben megjelenik. Ilyen volt a lamella is, és most úgy tűnik, a falpanelek veszik át a szerepét. A kérdés viszont mindig ugyanaz: egy ilyen elem azért kerül a térbe, mert a koncepció valóban megkívánja, vagy csak azért, mert épp ez a legkönnyebben elérhető, "biztos" megoldás egy üres falra?

Nem a lamellával van a baj

A lamellával nem az a baj, hogy rosszul néz ki, hanem az, hogy nagyon gyorsan elkezdtük gondolkodás nélkül mindenhova felrakni.

TV mögé lamella. Előszobába lamella. Ágy mögé lamella. Irodába lamella.

Sok esetben nem azért került egy térbe, mert a

koncepció megkívánta, hanem egyszerűen azért, mert ez volt az aktuális, könnyen elérhető megoldás egy üres falra. Így válik egy belsőépítészeti eszközből egyszerű trendelem.

Elég, ha csak annyit mondok: filchátlapos lamellás falpanel — és szerintem megértitek, miről beszélek. Az a fajta gyors, olcsó, tömegesen gyártott verzió, ami pont attól veszíti el az értékét, hogy mindenhol ugyanaz.

A túlhasználat mindent tönkretesz

Persze ugyanez megtörténhet bármivel. Ha valami tetszik nekünk, hajlamosak vagyunk nagyon gyorsan túlhasználni, és így garantáltan elveszti a varázsát. Gyakorlatilag a fogyasztói társadalom ezen alapszik: amint valami népszerű lesz, azonnal elindul a tömeggyártása, majd az elértéktelenedése is.

Ez a folyamat a belsőépítészetben talán még látványosabb, mint bárhol máshol, hiszen egy trendelem nemcsak a divatlapokban, hanem a saját otthonunkban is ott marad — akkor is, amikor már rég nem érezzük hozzá ugyanazt a lelkesedést, mint elsőre.

A jó tervezés alapkérdése: mi miért van ott?

A jó tervezés alapvető kérdése mindig az, hogy mi miért van ott.

• Kapcsolódik a tér többi anyagához?

• Folytatja a koncepciót?

• Javít az arányokon?

• Jól alkalmazható hangulatvilágítással?

• Tényleg van funkciója a térben, vagy csak lemásoltuk a Pinterestről?

Ha ezekre a kérdésekre nem tudunk értelmes választ adni, az elem valószínűleg nem a tér miatt van ott, hanem azért, mert most éppen ezt látjuk mindenhol.

Nem is a trendekkel van a probléma

Igazából nem önmagában a trendekkel van a probléma, hanem azzal, amikor elkezdjük ezekkel helyettesíteni a tervezést.

A modern belsőépítészetben egyre ritkábban tekintünk a falakra egyszerű, üres háttérként. A fal ugyanúgy a koncepció része, mint a padló, a bútor vagy a világítás. Ez önmagában pozitív szemléletváltás — csak épp nem szabad, hogy egyetlen sablonos megoldásba fusson ki.

Viszont attól, hogy elkezdtük burkolni a falakat, még nem kell minden aktuális trendre felülni. Egy fal megtervezése ugyanolyan tudatos döntést igényel, mint bármelyik másik felület a térben — legyen szó anyaghasználatról, textúráról vagy akár arról, hogy milyen burkolatra van szükség.

És mi a helyzet a falpanelekkel?

A lamella után most a falpanelek veszik át a terepet, és a logika sokszor ugyanaz: eleinte tudatos, koncepcióhoz illő megoldásként jelennek meg, aztán — ahogy egyre elérhetőbbé válnak — könnyen ugyanazt az utat járhatják be, mint a lamella. Csakhogy nem minden falpanel egyforma, és érdemes különbséget tenni aközött, hogy egy felület trendkövetésből kerül a falra, vagy azért, mert valóban megold valamit, amit korábban más anyag nem tudott.

A kérdés, amit érdemes feltenni bármelyik falburkolat esetén, ugyanaz marad: ez a felület a te tered koncepcióját és funkcióját szolgálja, vagy csak azért van ott, mert most épp ez a "menő"?

Neked mi jut eszedbe?

Neked eszedbe jutnak olyan dolgok, amik régen "trendik" voltak, ma viszont már bontani is szégyellünk? Vagy esetleg olyan anyagok, amik régen felkapottak voltak és most újra használjuk?